TIT Logo Bemutatkozunk TIT Hírek Nyelviskola telc Rendezvények Szakmai képzések Szolgáltatás Projektek Csillagászat Szabadegyetem Diákakadémia Tud.baráti-körök Civil szervezetekArchivum  Képtár titpecs@titpecs.hu   Üdvözöljük
Gergely János

(1930-2010)

 

A legkitűnőbb tanárok egyike az alföldi emberek egyenességét, nyílt, őszinte emberszeretetét hozta magával és magában Ceglédről. Magyar-francia szakos bölcsészhallgató volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyetemi éveiben a Kőrösi Csoma Nyelvészkollégium és az Eötvös Kollégium meghatározó szerepű volt pályája alakulásában.

1953-ban került Pécsre, abba a városba, melynek szellemi élete jelentősen gazdagodott tevékenysége nyomán.

1959-től Gergely tanár úr a Pécsi Tanárképző Főiskolán kezdett oktatni a Temesi Mihály irányításával működő szellemi műhelyben, a Magyar Nyelvi Tanszéken. Élete, munkássága ettől kezdve folyamatosan és szervesen összekapcsolódott a felsőoktatás színes, érdekes történetével és jelenével is. Gergely János tanár volt a szó legszebb, mindannyiunk emlékezetében a legfényesebb helyen őrzött értelemben. Úgy oktatott, élt és alkotott, hogy diákjaiban a megszólítás: Tanár Úr Kérem! a legszebb, legbensőségesebb, legőszintébb emberi viszonyt foglalhatta magába. Felkészültsége, stílusa, figyelme, lelkesedése, hite minden hallgatójára mély benyomást tett. Őszintesége, bölcsessége, életszeretete átsütött, áradt mindenki felé akár nyelvtörténetet, akár retorikát oktatott, akár a mondattan, vagy a magyar nyelvi gyakorlatok stúdiumait hallgatták tőle tanítványai.  

Az oktatás mellett az 1960-as évektől vezette a Főiskola kollégiumát is. A legnemesebb európai kollégiumi hagyományokat újította meg és változtatta napi gyakorlattá, tette több száz hallgató életformájává. Szakkollégiumi rendszert épített, kiegészítő képzési irányokat honosított meg, idegen nyelvi kurzusokat szervezett, széleskörű, tartalmas kapcsolatrendszert alakított ki más intézményekkel és, ami a legtöbb, példát mutatva együtt élt, szinte együtt lélegzett a kollégistákkal. Vezetése alatt a pécsi főiskolás kollégium Kiváló kollégium címet kapott két ízben is és követendő példává vált más intézmények számára.

1982-től a kitűnő tanár-személyiség a Janus Pannonius Tudományegyetem főtitkáraként  részt vett a főiskola egyetemi rangra emelésének korszakos jelentőségű munkájában, a bölcsészkar megalapításában mint koncepciózus tervező, kiváló oktatásszervező. 1986-tól a pécsi egyetem kollégiumi főigazgatói feladatait is vállalta. Számos szakmai és tudományos-közéleti szervezetnek a tagjaként szüntelenül azért tevékenykedett, hogy egy jobb, folyton fejlődő felsőoktatás fogadhassa a hallgatókat. Gergely János igazi „karközi oktató”. A közgazdászok éppoly’ lelkesen jártak az óráira, előadásaira, mint a felnőttoktatás leendő szakemberei, vagy akár a joghallgatók. És nagyon fontosnak tartotta a gyakorló tanárok továbbképzését,  törekedett arra, hogy ezen felelősségteljes pályán senki ne szürküljön el, hogy friss, új, korszerű ismeretek birtokába kerülhessen.

1992-től mintegy tanári hivatásának summázataként vállalta a Szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatói feladatait is.

Mindezek mellett Gergely tanár úr életét végigkíséri a francia nyelv és irodalom szeretete, művelése. Az a nyelvész, aki az anyanyelv és az idegen nyelv művelését szerves egységben kezelte. Nyelvszemléletében testet öltött Kölcsey szállóigévé vált intelme:„…idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség.”  

Gergely János nemcsak nagyszerű egyetemi-főiskolai oktató, hanem más, szélesebb körben is magával ragadó, lebilincselő előadó. A pécsi kulturális élet egyik legaktívabb résztvevője és kitűnő ismeretterjesztője volt. Fáradhatatlanul tanított, oktatott, briliáns szellemességgel társalgott, beszélgetett, segített eligazodni a világban, mert vallotta, hogy a műveltség nem csupán ismeret, hanem szemléleti kérdés.

A Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat számára megtiszteltetés, hogy Gergely János hosszú évtizedekig rendszeresen részt vett az ismeretátadás, - közvetítés nagyhagyományú szervezetének tevékenységében. Hazai és nemzetközi konferenciák szervezésében, előadássorozatok tervezőjeként és megvalósítójaként írta tovább az 1841-ben alapított szervezet jelenkori történetét. Sokak számára emlékezetesek a Munkácsy Mihály Szabadegyetemen, az Anyanyelv Hete alkalmából tartott előadásai. Sok éven át vezette a  Nyelvi szakosztályt, tagja volt a megyei elnökségnek, alelnökként meggyőzően és hitelesen képviselte az egyesületet. 1994-től a TIT tiszteleti, majd a Szakmai-Tudományos Tanács tagja; 2001-ben Grastyán-díjas lett.

Pályatársai, barátai és tanítványai Gergely tanár urat a szavak mesterének tekintették, akinek gondolatai tiszták, rendezettek, világosak, őszinték. Gergely János úgy élt és alkotott, hogy valóra váltotta a példakép, a mester, Gyergyai Albert gondolatait: „A sors a világ magyarázójának rendelt - tanárnak. Mert „A tanári pálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus  termékeny víze, túlárad saját partjain. A jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, filozófus, esztétikus lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben, s nemcsak tudását közvetíti - bár az sem kevés -, hanem példát ad, jellemet formál, ültet, gyomlál, olt és szemez, mint a kertész, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba, állandó s eleven hidat épít az eszmény és a mindennap, az elvontság és a tapasztalás közé (...) A tanítványok jókedve, rokonszenve figyelme (...) százszorosan megjutalmaz minden értük és velük való munkáért és fáradozásért; s ha még egyszer újrakezdhetném - vallja Gyergyai - megint csak azért küzdenék, hogy igazán megérdemeljem a rám bízott fiatalok barátságát, mosolyát és jó emlékezetét...”

 

A Pécs-Baranyai TIT tagságát, testületeit és munkatársait elkísérik az időben Gergely János Tanár Úr ismeretterjesztői munkásságának gazdag, értékes, színes pillanatai. Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük.

  

A Pécs-Baranyai TIT Ügyvezető Testülete

 

A Szélkiáltó együttes gyászhíre itt olvasható.
A Pécsi Tudományegyetem gyászhírét itt olvasható.